Mert ismét a feje tetejére állt a világ, vagy csak én állok kézen…
2011 augusztus 29. | Szerző: SweetSummer
A németországos kaladomról még említést sem tettem, pedig lezártam az életem egyik nagy szakaszát. A idilli képet ami élt a fejemben és ami után sóvárogtam, átéltem, és megvalósítottam, igaz nem pont úgy ahogy elképzeltem. Hogy rosszabb volt e? Vagy hogy csalódtam e? Vagy hogy megvalósultak e az elvárások??
Hát olyan szinten kreatív az élet szervezés szempontjából, hogy álmomban sem gondoltam, hogy így alakulnak a dolgok. Volt benne kalad, átélés, kétségbeesés, meglepetés, nevetés… Rájöttem , hogy “életem szerelmétől” nem csak a távolság választ el, hanem a kettőn közötti szikre sem úgy működik már mint két éve. A pillangók a gyomromból barát szeretetté alakultak, a vad flörtölések, titkos érintések, pedig baráti ugratásokká, és pajkos mókázásokká alakultak. A Férfi-Nő jelenetekhez más főszereplőt szánt a sors 🙂 Amit már-már felnőtt fejjel, egyértelműen csak kalandnak tekintettem, és nem voltam hajlandó sem őt sem magamat a folytatás és a távkapcsolat reményében hitegetni. A strandolások, sirályok, medúzák, hajók, világítótornyok, az éjszakákon át tartó bulizások pedig most sem maradhattak el.
Eredetileg nyelvtanulás céljából szerettem volna ismét kimenni, mert így magabiztosabban kezdhettem volna augusztustól az új munkahelyemen, de az élet közbeszólt. Olyan szakra és egyetemre vettek fel, amire legmerészebb álmaimban sem számítottam, ezért a munkát most hanyagolnom kell egy ideig. A kettő együtt nem megy teljes erőbedobással. Nem csak be akarok járni az előadásokra hanem jó akarok lenni, a(z egyik) legjobb.
Értelemszerűen következik a dologból a gólyatáborban való részvétel, ami szintén nem múlt el nyomtalanul. Teljes kimerültségben, hőségben és kötelező jókedvvel csináltam végig az 5 napot. Nem voltam hajlandó jópofizni senkivel, csak hogy jóarcnak tűnjek, adtam önmagamat és visszakaptam ami jár.
Én úgy hiszem , hogy az itt kialakult barátságok meghatározzák a továbbiakban a társadalmi hovatartozásunkat, és következő 3 évet, minden téren.
…. Elfáradtam a pötyögésben, folyt. köv. 😉
2011 augusztus 10. | Szerző: SweetSummer
Most hogy felvettek Közgázra, és hazajöttem Németországból, elkezdett körvonalazódni benne a jövőm képe. De el kell gondolkoznom róla , hogy én hogyan állok hozzá a dolgokhoz, mire van szükségem , hogy megálljam a helyem, vagy akár kitűnjek a többiek közül.
Én 20 évesen kezdem az egyetemet.
Ezt 2 féle képpen lehet felfogni jelen esetben. Vagy pozitív vagy negatív. Értelemszerűen. Azt hiszem , hogy a 18-19 évesen , amikor az ötöd évet töltöttem a gimnáziumban mindenképpen az előnyömre írható, egy felsőfokú nyelvvizsgával ugyanis talán lehet valamit kezdeni. 19-20 évesen elvégzett okj-s képzéssel nem messzire kell menni, ez tény ugyebár 😀 De mégis egy hajszállal több leszek mint a többi közgáz diplomás, és ne felejtkezzünk el a überszinvonalas képzés mellett jelentős szabadidő szakadt a nyakamba, s ezeket az “unalmas” perceket munkával ütöttem el. Szóval hasznos és haszontalan sőt még nevetséges munkatpasztalatokkal gazdagodva, büszkén töltöttem ki az önéletrajzomat. Ami csak akkor tűnik gagyinak, ha 2x is alaposan átolvassuk.
Erről jut eszembe egy sztori:
-Egy jó nevű cégnél korábban diákmunkásként dolgoztam, három hónapot, majd kisebb kihagyás után egy részmunkaidő pozícióba jelentkeztem ugyan ahhoz a céghez.
A HR-es kisasszony lelkesen mutogatta, hogy hogy működik a beléptető rendszer, és hogyan használjam a vendégkártyámat, és merre található az iroda. Kicsit furcsán éreztem magam , hiszen az önéletrajzomban feltüntettem, hogy korábban dolgoztam már itt, és kis naivan azt hittem ezért is hívtak vissza, büszkén gondoltam , hogy nem volt hiába az egész.
Aztán amikor már igazán kínosnak éreztem a szituációt, közöltem vele , hogy tudom , hogy mi hogy van , mert itt töltöttem 3 hónapot. (Lelkesen fogadta az ÚJ !! információt)
Az interjú kezdetén megkért, hogy meséljek úgy magamról, MINTHA nem olvasták volna az önéletrajzomat. 🙂 Nah az volt az a pillanat amikor már nem bírtam ki nevetés nélkül. (amúgy felvettek, de mivel a közgázra is, ezért nem tudtam elvállalni)
KELL tehát, hogy : – A gólyatáborban rengeteg ismerőst szerezzek, kapcsolatokat építsek
-Hogy közvetlen legyek és szimpatikus
-Hogy ne csak a kötelességeimnek tegyek eleget, hanem a lehetőségeimmel is éljek.
-Hogy gyakoroljam a németet.
-Hogy keressek valami munkát.
-Hogy motivált legyek.
-Hogy részt vegyek minél több dologban, és részese legyek a szak és egyetem eseményeinek.
Ezigen….
2011 július 11. | Szerző: SweetSummer
Persze , hogy mindenre mentség… Válaszolva a cikk által boncolgatott kérdésre.
“Amikor ott ragadsz a hegyekben egy buszmegállóban, vagy egy vidéki
úton, vagy ha a folyó kiöntött a medréből és keresztülhömpölygött a
hálószobádon, vagy ha totálkárosra törted az autódat, vagy ha minden
barátod kidőlt mellőled az influenzajárvány miatt, ha nem akar elmúlni
az a csúnya, makacs fejfájásod… a nővéred egyszerűen csak ott van
veled.”
És olyannyira mentesít minden alól, hogy végre felnyitották a szemed, és ne hagy magad hogy kihasználjanak.
Hát többé nem fognak… Ezt garantálom, de ha mégis, majd felnyitják azzal kapcsolatban is a szemed, ne aggódj.
Nevess!!!!
2011 július 7. | Szerző: SweetSummer
Hát ismét kisütött a nap.
És én is kicsit derűsebbnek érzem magam.
Sikerült megszerveznem a külföldi utamat, de egy válasz e-mailre várva még nincs minden “sínen” . Annyira furcsa, hogy mennyi mindenkin múlhat az én saját életem.
Nah de többet már nem tehetek érte, csak azt hogy várok _türelmesen_.
Soha nem tartozott az erősségeim közé a türelem, ezután sem fog azt hiszem.
Most viszont kezdődhet a napozás, barnulás, tanulás, olvasgatás.
“Megint nyár van, lóg a lábam
az ég világon semmi bajom!
Jó a banda, sör meg ganja
semmi pénzért ki nem hagyom!
A vízbe seggel, a falnak fejjel
minden ember azt várja kint,
hogy elinduljon és el ne múljon
ha végre már, ha itt a nyár, megint!”
Juteszembe… Beszereztem egy Hegyalja Napijegyet 🙂 Hogy legyen még egy felejthetetlen napom 🙂
Örömmel tapasztaltam, hogy az életfilozófiámat egy okos ember is megfogalmazta végre, szeretem Coelho könyveit, stílusát, történeteit.
Most A Portobellói boszorkányt olvasom és ezzekkel a sorokkal szembesültem.
“Legyél
derűs! Programozd át magad a nap minden percében: töltődj fel olyan
gondolatokkal, amik többé tesznek! Ha ideges vagy, vagy zavart, próbálj
nevetni magadon. Nevess hangosan, nevesd ki azt a nőt, aki aggódik,
gyötrődik, és azt hiszi, hogy az ő problémáinál nincs fontosabb a
világon.”
Nem szeretem az ilyen önmagunknak bebeszélős dolgokat, a ‘Titok’ és egyéb pozítív energia bevonzós rituálékat.
Bár ha minden kötél szakad, akkor biztos dobnak valamennyit a világszemléletünkön, de nem az én stílusom.
Mint azt tudjuk, (vagyis ti nem biztos) én egy tipikus fekete macska vagyok péntek 13-án. Szóval pech és balszerencse, bénázás és beégés a köbön.
Ha nem tudnék magamon nevetni szerintem már nem élnék.
Szóval pozitív energia ide oda, nekem a nevetés vált be.
Biztos ismerős az érzés, hogy annyira dühös vagy csalódott , szomorú vagy kétségbeesett vagy, hogy alig kapsz levegőt, a szívednél valami szorító érzést érzel , és legszívesebben elfutnál, vagy sírva fakadnál….
Nah hát én olyankor is el tudok mosolyodni, és azt mondani hogy ” Nemhiszem el, ez annyira tipikus, kíváncsi vagyok mi jöhet még ” vagy kihívni a sorsot és megkockáztatnia filmekből jól ismert mondatot és jelenetet, hogy “Ennél rosszabb már nem lehet ” ilyenkor persze mindig bebizonyosodik, hogy mégis, mert elkezd szakadni az eső, vagy rájövök, hogy a busz amire várok ma már nem fog jönni hisz’ hétvége van ,(persze én hétköznapi menetrendet néztem) és ott állok szarrá ázva, vagy a világ végén ragadva, a kudarc kellős közepén, és menthetetlenül nevetnem kell magamon. Lehet , hogy hülye vagyok, de akkor is különlegesnek érzem magam abban a pillanatban. (lehet , hogy nem kéne(?!) 😀 )
Holnaptól… (persze…)
2011 május 25. | Szerző: SweetSummer
Holnaptól komolyan veszem a céljaimat, és azokat a lehetőségeket amik előtt állok.
Összefüggnek a dolgok valamilyen szempontból , ma Szerda van, szóval
pontosan egy hetem van addig a napig, amikor megváltozik az életem.
Szeretnék aznap a toppon lenni, a legeslegjobb formámat hozni, magabiztosan , csinosan , fitten , üdén helyt állni mindenhol.
Ez mind nagyszerűen hangzik, de nem megy csakúgy.
Kell egy terv, straégia 🙂 Valami tervezés.
Előszöris a tanulást és az interjúra való készülést szeretném beosztani, de nem mellékesen 2-3 kilót le is szeretnék adni addig.
Mivel itthon leszek Vasárnapig nincs akadálya semminek, amit kitalálok (pénz és utazás , távolság szempontjából legalábbis)
Holnapra: Sárgarépás-Karalábés levest csinálok, mert az a kedvencem 🙂
Megtanulok 1 tételsort mondjuk legyen az a 6os.
Este elmegyek úszni(?), ha jó idő lesz napközeben, aminek duplán örülnék, mert hátha barnulnék is közben egy kicsit 🙂
A zene, a család, és a nap varázsa :)
2011 május 21. | Szerző: SweetSummer
Vannak olyan zenék amikről beugranak színek, illatok, pillanatok, élmények és persze személyek.
Ma reggel találtam egy számot ami egyértelműen tiszta L. 🙂 Különös a kapcsolat közöttünk nem tudnám megfogalmazni, nem is akarom, egyszerűen nem is lehet, csak jó kedvem lett tőle, jobb , mert ugyebár 3 -4 napja folyamatosan mosolygok, pörgök, éneklek , táncolok, csevegek.
Kezdem azt hinni, hogy napenergiás vagyok 🙂 Annyira fel vagyok töltődve, és annyira élvezem azt ami körülvesz.
És olyan megnyugtató, hisz régen éreztem ilyet.
Igaz , hogy tanulnom kell, de kit izgat, ha a napozok közben, tudom , hogy döntenem kell sok fontos dolog van, de miért aggódnék ha sok választási lehetőségem van. Hogy is lehetne rossz kedvem ilyen jó időben? 🙂
Viszont volt ma valami, ami kicsit megérintett.
SZimpla takarításnak indult, gondoltam segítek a nagyszüleimnek így vestés után helyrehozni az eredeti felállást, és annyira jól éreztem magam, hogy mindamellett , hogy hasznos vagyok, egyre több dolgokt megtudok róluk.
Olyan furcsa, hogy szinte semmit nem tudunk róluk, a gyerekkorukról, a fiatalságukról, azokról adolgokról amikben hittek, vagy még mindig hisznek. Azokról amik segítettek nekik, hogy eddig eljussanak, és vajon 49 év házasság után is boldogok e együtt.
Mosolyogtam a szokásaikon , amikor mesélnek a mindennapokról, amikor a korukkal viccelnek, azon , hogy nem a panaszkodás az életük.:)
Egész nap nevettük, ők örültek , hogy ott vagyok, én örültem hogy ott lehetek.
Mindig is fontos volt nekem a család, úgy érzem egyre inkább az. Kezdem felfogni, hogy mit is jelent ez a fogalom, és mi az amit eddig elhanyagoltam.
Azthiszem ehhez is fel kell nőni,………………………….. Azthiszem felnőttem.
Állásinterjú, vizsga, munka, nah és persze fogyókúra… nem egyszerű az élet :)
2011 május 19. | Szerző: SweetSummer
Éppen a nyaramat tervezgettem, hogy mit és hogyan tovább…
Mit dolgozzak és hol, mennyiért. Az esélyeket számolgattam , hogy mennyire valószínű , hogy bejönnek a számításaim, amikor megcsörrent a telefonom.
Jópár másodperc eltelt mire felfogtam, hogy honnan is keresnek.
Nagyon régóta szenvedek már ezzel a céggel, mert felhívnak, időpontot ajánlanak az interjúra , majd ígérik hogy visszahívnak, de azóta sem tették, már teljesen le is mondtam róluk, úgymond kiábrándultam az egészből. Kicsi tágult a látóköröm a lehetőségeimmel kapcsolatban, nem mintha sok lehetőség vagy ajánlat közül válogathatnék, de színesebb palettán kezdtem el gondolkozni.
Most felhívtak.
Nemistudom… Olyan üres volt az egész, addig a pontig amíg át nem váltott németre, nah akkor viszon alig tudtam visszatartani a nevetést 😀
A szóbeli vizsgám napjára ajánlottak másodikkörös interjút. Elfogadtam.
Ha végzek addig akkor elmegyek ha nem másik időpontot kérek.
Nem is tudom hogy örülök e.
Az összes eddigi tervem összedőlt. Kérdés , hogy akarom e én ezt az egészet.
Ha hívnak az a baj, ha nem az a baj… Nehéz önmagamon kiigazodni.
Elmegyek, meglátjuk.
Ezenkívül kijelenthetem , hogy igazán jó napom volt ma , a délelőtti munka egyre jobban megy , ma csak 3 perccel csúsztam el , ami igazán jó a múltkori 20hoz képest. Már csak a tanulást kéne elkezdenem.
Fogyókúra(?) hááát ezen a téren nem vagyok büszke magamra. Gondolom a pezsgőzés nem fér bele, se a csoki, se a szilvásgombóc, de még a kukoricasaláta sem 😀
Energiahiány… Olvasni , strandolni , pecázni AKAROK!!
2011 május 14. | Szerző: SweetSummer
A Péntek 13.ám egy sorscsapás volt … Mondhatni…
Pedig nem is vagyok babonás, vagyis nem voltam eddig. Majdcsak mindennaposak az engem érő szerencsétlenség sorozatok, de egész jól kezelem őket.
A munkahelyen káosz uralkodott, szó szerint elszabadult a pokol, nem sok választott el , hogy kiakadjak. Az emberi hülyeség és emberek által produkált állati viselkedésmód még mindig meg tud lepni
Hazaértem 2 túlóra után, és még másnak áll feljebb , hogy a későbbi vonatot érem csak el.
Ami ugyancsak nem ment zökkenőmentesen. Bőrig áztam 1 perc alatt, a vonaton meghúzták a vészféket aminek közvetlenül mellettem kellett visítania, a családi összejövetelre 1 óra alatt kellett mindent előkészítenem, pedig már ébren maradni sem bírtam.
MA reggel egyszerűen nem tudom kikelni az ágyból, az ébresztőmre nem reagáltam, nem tudom mi történhetett, de még most is remegek a fáradtságtól… Ki vagyok merülve.
A fogyókúrának nem tudom milyen szerepe lehet ebben, de a munka a rohanás, a koncentrálás , a kevés kalória, a furcsa helyzet a lakásban… mind mind szerepet játszik ebben.
Lassan el kéne kezdenem tanulni, jobbanmondva… Már elkezdtem.. Csak szerintem eléggé eredménytelenül. Nem biztos, hogy megragadt valami.
Szeretnék egy kicsit olvasni 🙂 csak feküdni a strandon, vagy elmenni pecázni…
Jah és ha már KÁVÉ CUKOR NÉLKÜL akkor hozzátenném h eddig -5 kilónál tartunk, vagy lehet hogy van az már 6 is.
És akár milyen hihetetlen is , nem örülök neki, vagyis de… csak nem így akarok lefgyni , hogy nincs időm enni, vagy nincs mit ennem, most pedig , hogy hazajöttem, és vendégek is voltak, csak ettem egy kis tortát, mert szerintem az olyan rosszuleső tud lenni, ha nem esznek a sütidből.
Ma meg össze vissza mindent, mert energiahiányban szenvedtem, este 6kor már alig vártam h 9 legyen, mert olyankor még azért csak ne feküdjek le…
Katasztrófa, CSAKAZÉRTIS!!!
2011 május 12. | Szerző: SweetSummer
Ahhoz képest , hogy tegnap egy katasztrófának éreztem az egész napot, és nehéz volt megállni , hogy legyen tartásom , büszkeségem magam előtt, és vagy ne sírjak, vagy megmondtam, hogy ennyi volt, köszönöm a lehetőséget… mára máshogy láttam a dolgokat, hogy nem szállhatok ki csakúgy mindenből, ami nem jön össze elsőre, és nem hagyhatok cserben mindenkit aki számít rám, és tennem kell azért, hogy legyek valaki, ne egy olyan ember aki menekül minden elől.
Ma majdem minden úgy ment ahogy elő van írva, a nap végén megdicsértek meghívtak egy kapucsínóra, szerintem befogadtak. Holnap ennél is jobban fogom csinálni… CSAKAZÉRTIS!!!
hiszen : “Minden sorsdöntő dolog a “csakazértis”-ből jön létre.” Addig is tanulok napozás közben, és örülök hogy holnap péntek 🙂
Fogyókúra?
Reggel nem bírtam enni, mert annyira izgultam, majd dél körül találtam a táskámban egy kis Puffasztottrizst, mire hazajöttem, rántottsajttal vártak (fogyókúra(?) :D)… és találtam a hűtőben 4 almát, ami már csak azért is jó mert Hétfő óta még kajára sincs pénzem…. 🙂
2011 szeptember 24. | Szerző: SweetSummer
Tudod mit szeretek?
Amikor már hűvös van éjszaka, és lefekvés előtt belebújok a plüss köntösömbe, ami annyira puha. Ezt annyira de annyira szeretem, hogy az sem zavar hogy 11kor még palacsintát ettem, és hogy nem mosogattam el , pedig rá kellett volna szánni az időt, sőt még az se , hogy nincs kihez hozzábújnom 🙂
A meleg , puha , plüssköntösös este és teljesen jól vagyok 😀 Bleeeeeee
Oldal ajánlása emailben
X